Tükröktől a saját esküvőmig

Amikor már 6 éve együtt voltam a barátommal, akkor elmentünk egyik hétvégén kirándulni. A kirándulás során volt szerencsénk egy gyönyörű kastélyba ellátogatnunk. A kastélyban volt egy tükörterem, ami teljesen elvarázsolt. Mint egy végtelen szoba, aminek nincsenek falai, egyre csak tovább és tovább tart. Nagyon varázslatosnak találtam ezt a helyszínt.

Ekkor kezdtek el érdekelni a tükrök és egyébként utána is néztem a tükrök történetének, ami nagyon érdekes szerintem. A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották. A tükör feltalálása előtt egyedül a sima, rezzenéstelen vízfelület adta vissza úgy- ahogy az ember arcmását. Az ókori Keleten használt első tükrök voltaképpen ezüstből, rézből, majd bronzból készült, fényesre csiszolt lemezek voltak. Ezek a tükrök csak újkorukban, viszonylag rövid ideig mutattak tiszta képet. A levegővel érintkezve ugyanis igen hamar oxidálódtak és fokozatosan elhomályosodtak. Nagy értékük miatt azonban még így is mindaddig használták őket, ameddig teljesen tönkre nem mentek.  A tükör e nagy hibáját csak a középkorban sikerült kijavítani az üvegkészítés fejlődésének köszönhetően. A fémfelületre ugyanis sima üveglapot szorítottak, megakadályozva a tükörnek a levegővel való érintkezését, így az nem homályosult el többé. A következő nagy találmány, a ma is használt üvegtükör a 13. században a Velencéhez tartozó Murano szigetén született. Az üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek, arra pedig higanyt öntöttek. Az így keletkező jól tapadó anyag a foncsor, amely tehát csak egy minimális fémbevonat az üveglap hátoldalán, a régi tökéletlenebb fémtükrökhöz képest mégis kiváló képet eredményez. A muranói tükör hamar világhírű lett, bár az ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Később az eljárást úgy fejlesztették tovább, hogy higany helyett ezüstfoncsort használtak. A mai tükrök is ezzel a technikával készülnek. Alumínium bevonatot is alkalmaznak. A fémréteget hátulról lakkbevonat védi. Az optikai tükrökön ezzel szemben a tükröző fémréteget nem rejtik üveg mögé, hanem nyíltan viszik fel a hordozóanyagra. Ezáltal az átlátszóság már nem követelmény a hordozóanyag számára, ezért más szempontok érvényesíthetők, például a törhetetlenség, a hővezetés, vagy mechanikai tulajdonságok. Emiatt ezek a tükrök készülhetnek egészükben fémből. A tükröződő réteg védtelensége miatt óvni kell a szennyeződésektől, és a tisztításkor is elővigyázatosnak kell lenni. Üvegprizmákat is használnak optikai tükörként, amik a teljes visszaverődést kihasználva veszteség nélkül fordítják el a fény útját. A szennyeződések, vagy a nedvesség azonban itt is rontja az optikai tulajdonságokat.

Mikor a férjem megkérte a kezemet, aznap éjjel azt álmodtam, hogy az esküvőnk egy tükörteremben lesz és eldöntöttem, hogy én ezt meg is valósítom. A férjem Péter is belement a dologba és azt mondogatta mindig akkoriban, hogy ,, Péter esküvője egy tükörben lesz”. Valljuk be, hogy ez így elég érdekesen hangzik, de a tény az tény, tényleg így volt.

Nem volt könnyű olyan esküvői videóst találnunk, aki el is vállalta ezt a munkát, de szerencsére sikerrel jártunk a végén. Ugyanis, ha mindenhonnan tükrök vesznek körül, akkor nem könnyű úgy kamerázni a szertartáson, hogy az esküvői videós maga ne látszódjon a felvételen, csupán csak az újdonsült férj és feleség.

Természetesen a polgári és templomi szertartást is videóra vette az esküvőn jelenlévő fotós, de amikor a tükörterembe értünk, akkor is nagyon profi munkát végzett. Mivel ez egy nagyon egyedi és életre szóló nap volt számunkra, így azt szerettük volna, hogy tökéletes videók és képek rögzítsék, örökítsék meg ezt a nagy napot és az általunk választott esküvői videós ebben remekül helyt állt és úgy gondolom, ha úgy hozza az élet, akár egy házassági évfordulón, vagy ilyesmi, akkor szintén felkeressük őt, mert utánozhatatlan, minőségi és természetesen profi munkát végzett az esküvőnk megörökítésével kapcsolatban.